hőszivattyú a könyezetből kinyert alacsony hőmérsékletű energiát melegíti fel, hogy fűtési célokra legyen használható. A hőszivattyúk hatékonyságát a rendszer teljesíményének együtthatójaként határozzák meg, amely általában a 3 – 5 tartományban található. Másszóval, a megújuló energiaforrásokból származó hő előállítás során 1kW elektromos energia 3kW – 5kW fűtőteljesítményt eredményez. Ennek megfelelően a hőszivattyús rendszerek 3 – 5-ször hatékonyabbak a fosszilis tüzelőanyagot használó kazánoknál és képesek a teljes épületet még a legalacsonyabb téli hőmérsékletek mellett is kifűteni. Ezen rendszerek növekvő népszerűségét mi sem igazolja jobban, mint átütően sikeres alkalmazásuk a hideg éghajlatú Skandináv országokban.

A hőszivattyú a belső egységek széles választékához csatlakoztatható

Daikin hőszivattyú

Legalább egy hőszivattyúja biztos van otthon

Ha van hűtője, fagyasztója, mosógépe vagy mosogatógépe, akkor már van legalább egy olyan háztartási eszköze, mely a hőszivattyú működési elvét követi. A hőszivattyú egy olyan eszköz, amely energia bevitelével hőenergiát mozgat egyik helyről a másikra, eközben a közvetítő közeg lehűl, vagy felmelegszik.

A hőszivattyúk az energia akár 75 százalékát a környezetből (pl. levegőből, vízből, talajból, de akár a szennyvízből is) gyűjtik, míg a maradékot villamos energia biztosítja. A hőszivattyúnak több típusa is létezik. Ha a levegőből nyerjük ki az energiát, és levegő a közvetítő közeg, akkor levegő-levegő hőszivattyúkról (avagy fűtőklímáról) beszélünk; ha  víz a hőt közvetítő közeg, akkor levegő-víz típusúról beszélünk. Ha a földfelszín alatti energiákat víz segítségével nyerjük ki, és a fűtendő oldalon is víz a hőközvetítő közeg, akkor víz-víz fajtájúról beszélhetünk. A levegőt, mint környezeti hőt hasznosító hőszivattyúk telepítése talán a legkönnyebb, de mára a talajszondás rendszerek telepítése is jelentősen leegyszerűsödött.

A hőszivattyúkban a kiegészítő energiát egy kompresszor biztosítja, és hűtőközeg továbbítja, amely párolgási és kondenzációs cikluson megy keresztül. A hőátadás nagy része akkor történik, amikor a hűtőközeg állapotát folyadékról gázra változtatja, és vice versa. Fűtés esetében a hőátadás oldala a fűtendő tér. Hűtés esetén a hőenergia az ellenkező irányba áramlik, a hőt elvonjuk a térből és a levegőbe, vízbe, talajba juttatjuk.

Gree Hőszivattyú

A hőszivattyúnak négy alapvető eleme van. Három található a kültéri egységben – a párologtató, a kompresszor és az expanziós szelep. A negyedik elem a kondenzátor, amely a beltéri egységben helyezkedik el. Ahogy a hűtőközeg kering a kültéri és a beltéri egység között, hőt továbbít a párologtatás és a kondenzáció során.

Sokan tévesen még mindig úgy gondolják, hogy a hőszivattyúk csak meleg víz előállítására szolgálnak.  Valójában a hőszivattyú-ciklus teljesen visszafordítható, és egész évben képes biztosítani az otthon teljes komfortját:  télen a fűtést és nyáron hűtést. Mivel a talaj és a külső levegő mindig tartalmaz hőt, a hőszivattyú még a leghidegebb napokban is képes fűtést biztosítani, meleg vizet előállítani.

 

Értékálló és „zöld” befektetés

A hőszivattyú rendszer bekerülési, kiépítési költségétől függően 8-10 év alatt megtérül – és amellett, hogy a legmodernebb épületgépészeti megoldás, értékálló is. Otthonunkat jellemzően magunknak, gyakran egy életre építjük. Fontos tehát, hogy ne csak a ma, hanem az előttünk álló, változó trendekhez is igazodjunk. Ezek pedig előrevetítik a rugalmas, energiarendszerhez minél jobban alkalmazkodni képes épületeket, valamint a kevesebb energiát felhasználó, széndioxid-kibocsátást csökkentő, zöld megoldásokat. A hőszivattyús házak márpedig ilyenek.